2015. április 1., szerda

beszív, benntart, nem enged ki

tévedésből kenni ki mázolatlan tükreidet.
majmolni magamat előtted.
halvány rezdüléseket vadászni kiterült, furcsa pilláidon;
soha el nem árulni leomló, gurgulázó tévelygésem.

tudni, hogy mindig.
érezni, hogy soha.

tükreid tévedésem adják;
földhöz vágott cserepek szerteszét.





minden
egyes
nap.




Gondolhattam volna.

gondolnád?
édes álomba ringató iszonyat.
játszi ujjaid közé csippentett, fortyogó szív.
gonddal gyötört tudatlanságod dönti sorra alapokon nyugvó hámozatlan burkaim.
lángoló, sűrű epe, kötetlen zsibongás.
feszít, szúr, tombol.
bár gondolnád.
tudatlanságod ujjaid köré gyötör.
fortyogó álmokat szívsz és köpsz be nem hegedt testemre.
és nem tudod.

Gondolhattam volna

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése